Létezésem egyik pólusán
egy vagyok a kövekkel ás faágakkal.
Igy kénytelen vagyok az univerzális törvény rabigájába hajtani fejem.
Végülis ez életem alapja.
És ebből származik az erő, amely szorosan összeköt a világ egységében,
amely teljes kommunikációt jelent minden létezővel.
De a másik póluson, minden mástól elkülönülök.Itt, áttörve az egyenlőség korlátait
Egyedül találom magam, mint egy egyéniség.           
Teljesen egyedülálló vagyok, én én vagyok, összehasonlíthatatlan vagyok.          
Az univerzum teljessége sem tudja összezúzni egyéniségemet.
Fenntartom, minden létező félelmetes gravitációja ellenére.          
Megjelenésében kicsi, de valóságában hatalmas.               

/RAbindranath Tagore/